Ödön, vagyis Ödi bemutatkozik
2012 július 30. | Szerző: dorothylevele@gmail.com
Ödön a becsületes nevem, de a szüleim és a barátaim csak Ödinek hívnak. Fő foglalatosságom ellenkezni anyukámmal, és felforgatni magam körül mindent. Azt mondják rólam, hogy abszolút túlélő típus vagyok. Akár napi 3-4x is tudok életveszélyes helyzetbe keveredni, de mindig megúszom, mint az a bizonyos 007-es ügynök. Nagyon szeretem feszegetni a határokat, mind szüleim és felvigyázóim türelmében, mind testi épségem tekintetében.
Szerintem hasonlítok az átlag gyerkőcökre, csak nálam sokkal sűrűbben jelentkeznek a bajok. A Bébiguru Blogban sokat fogsz rólam olvasni, mit is műveltem addig, amíg elértem a kisiskoláskort.
Bébiguru Blog? Hát ez meg mi a fenéről fog szólni?
2012 július 27. | Szerző: dorothylevele@gmail.com
Köszönjük a bizalmadat, hogy rákattintottál a blogunkra! Többesszámban írtam, mert szakértő kollégáim segaítségével írjuk ezt a blogot azért, hogy Te igazán változás és élvezetes formában juthass akár olyan információkhoz is a babaeszközök világából és Mini-Manó Babacentrum háza tájáról, amit csak mi bennfentesek tudunk. És most napról napra, hétről hétre megosztunk a kíváncsi közönséggel. Nagyon reméljük, hogy tetszeni fog, amit írni fogunk, idővel videóval is kiegészítjük majd a bejegyzéseket és a kicsit lazább, szókimondóbb stílusban.
Reméljük, hogy befogadó leszel a bevett szakértői stílus mellőzére és visszalátogatsz esetleg akkor is, ha első bejegyzéseinken lesz még mit csiszolni. Hidd el, igyekezni fogunk változatos és számodra érdekes témákat boncolgatni.
Olyan rovatokkal készülünk számodra, hogy
– Tévhitek?: ebben a rovatban a tapasztalatunk szerinti leggyakoribb felvetéseket igyekszünk megcáfolni vagy megerősíteni
– Kulisszák mögül: olyan információkat osztunk meg veled, amit csak tényleg a babapiac bennfentesei tudnak (várható fejlesztések, gyárlátogatás, kiállítások)
– Mini-Manó mindennapjai: minden, ami a Mini-Manó Babacentrum háza táján történik (akció, rendezvény)
– Ödi kalandjai: saját gyerkőcünk, barátaink gyerekei és a boltban hallott sztorik alapján dolgozzuk fel Ödön (Ödi) virtuális figuráján keresztül, egy gyerekszemen keresztül a napi veszélyes szituációkat.
Hamarosan jelentkezünk a Mini-Manó mindennapjaival, illetve Ödön első történetével!
Ödi utazik
2012 július 30. | Szerző: dorothylevele@gmail.com
Hát ez elég rég volt, tán két vagy három éves lehettem, de emlékeimben olyan, mintha tegnap lett volna. Tudnod kell rólam, hogy imádok utazni, főleg kocsival, mert az bazijó, kivéve, hogy beszíjaznak az ülésbe, mint egy elmebeteget. A fotelkám egész kényelmes, de ott van az az öv. Hát, azt nagyon utálom!
Anyuci, amikor bekapcsol, az egyik kezével mindig hátratol, majd a másik kezével a lábam közt lógó madzagot meghúzza és úgy beszorít az ülésbe, hogy teljesen beletapadok, mint Gagarin bácsi a kilövés pillanatában. Őt egyszer láttam a tévében, jól oda volt passzírozva a székéhez. Mondjuk azt nem igazán értem, hogy hová tűntek a színek Gagarin bácsi adása alatt a tévéből?! Biztos elvesztek, mert annyira régen volt.
Szóval az övet utálom, de apa szerint muszáj, nehogy kirepüljek az ülésemből, ha fékez. Lehet benne valami, hogy kell az az öv, mert a múltkor megpróbáltam kiszabadulni, mert nehogy már csak a Merlini bácsinak sikerüljön, nekem meg nem. Addig-addig feszültem és próbálkoztam, míg sikerült. Irtó büszke voltam magamra. Előre is szóltam Anyának, hogy nézze meg milyen ügyes vagyok! De Anycinak egyáltalán nem tetszett a mutatványom. Tök igazságtalan, mert amikor a tévében szabadulni kell egy bácsinak, akkor őt megtapsolják, engem meg leszúrnak ezért.
Oké, gondoltam. Majd legközelebb nem jelentem be a mutatványt, ha nektek ez kell. Mondjuk hamar rájöttem, hogy mire volt ez a nagy patália a múltkor, mert amikor elégedett arccal ücsörögtem székemben az egyik szabadulás után, Apám fékezett egy csikorgósat. Aztán meg üvöltött is, ami után Anyci azt mondta neki, hogy a gyerek előtt moderáld magad. Nem értem, miért mondta Anyci, tök mókásakat mondott Apa, amit meg is jegyeztem. Jó lesz majd az óvodában, amikor autósat játszunk! De Apám újra rázendített, csak most már ezt nekem mondta, amikor észlelte, hogy kirepültem ülésemből és a két ülés között kuporgok.
Bevallom, jó nagyot estem! Annak azért örültem, hogy nem tettem tönkre a fejemmel a fejtámlára akasztott DVD-lejátszót, mert akkor biztos, még jobban leszidtak volna. Amúgy a DVD lejátszó bazikemény! Tanúsíthatom. És amikor röptében találkoztam vele, nagyon is fájt. De nem sírtam, mert azt hittem, így nem veszik észre, hogy kizuhantam. Jól is jött amúgy, hogy apa ordított velem, mert így már jogosan sírhattam.
Az incidens óta elviselem az övet, de azért még mindig utálom! Most mennem kell, mert Anya tejbegrízt csinál és én azt nagyon szeretem.