Óvodáskor óvodáskór

2013 december 21. | Szerző: dorothylevele@gmail.com |

Amikor én óvodás voltam, az óvodáskór még ismeretlen volt. Mostanában – talán az utóbbi két évtizedben – azt látom, hogy a közösségbe kerülés után egy hónappal szinte minden gyerek náthás lesz, orra bedugul és lappangva egy szövődménysorozat veszi kezdetét. Az orrdugulás következménye, hogy a fülkürt szellőzése romlik, és a füldugulás miatt alig észrevehetően, de fokozatosan romlik a hallás.

Ami igazán aggasztja a szülőket, hogy éjszakai száraz köhögés veszi kezdetét. Sokan kruppnak vélik, de ez nem vírusbetegség, hanem a baktériumokkal zsúfolt váladék éjszaka, fekvő helyzetben a légvételekkel beszippantódik a gégén át a légcsőbe, onnan pedig a hörgőkbe. A száraz köhögés átmegy hurutos formába és hamarosan éjjel-nappal köhögni kezd a gyermek. Ritkán jár lázzal, és viszonylag enyhe tünetek miatt a gyermekek sokszor még közösségbe járnak, de az is előfordul, hogy ágynak dőlnek és a szülők felváltva  – szerencsés esetben a nagyszülők segítségével – folyamatosan ügyeletet tartanak a kis gyermek betegágyánál.

Orvostól orvosig járnak, de azt látom, hogy ez a banális náthával kezdődő, hörghuruttal végződő betegségsorozat minden igyekezet ellenére nehezen befolyásolható. A kórképet jómagam elneveztem Hétfejűsárkány – betegségnek, ami azt is sejtetni igyekszik, hogy nehezen leküzdhető, hét összetevőből álló kórképről van szó. A győzelemhez mind a hét sárkányfejjel meg kell birkózni.

A gyermekklinikán, ahol két évtizeden át ennek az új keletű népbetegségnek az okát kerestük, nagyra becsült klinikai főnökünk, Miriszlai professzor úr vezetésével – úgy vélem – meg is találtuk a megoldást.

Sokat gondolkodtunk rajta, hogy milyen folyamat indult el a gyermekközösségekben húsz évvel ezelőtt. Az történhetett, hogy az egészséges gyermekek közé félig meggyógyulva bekerültek olyanok is, akik az antibiotikumos kezelés után virulenssé vált, azaz megerősödött kórokozókat szétszórták a társaik között. A gyengébb immunitású gyermekek a kórokozókkal együtt hazavitték a betegséget, sőt gyakran az óvó nénik és a gondozónők is náthásak lettek. Mostanában az is gyakori, hogy a kistestvértől a nagymamáig mindenki náthás lesz, később köhögni kezd. Többnyire az egész család beteg lesz, az apa kivételével, aki nyilván keveset van otthon, hiszen valakinek kenyeret is kell keresni, és neki a legerősebb a családban az immunitása. Nyilván mindenki érti, hogy ez a náthával kezdődő betegség nem azonos a megfázásnak nevezett vírusbetegséggel, itt sokkal komolyabb dologról van szó.

Az óvodából hazakerült kórokozók antibiotikum hatására nehezen pusztulnak el, különösen azok vészelik át a gyógyszeres kezelést, amelyek az orrmelléküregben elbújnak. Tehát gócbetegség alakul ki, ami többszörös antibiotikumos kezelés után is csak egyre ellenállóbb törzsek kialakulását eredményezi, amelyek további szövődményeket okoznak. Megtelepednek az orrmandulában, esetleg torok mandulában is, középfülgyulladás, ritkán tüdőgyulladás is kialakulhat.

Az orrdugulás miatt az orr és a fül közötti anatómiai csatorna, a fülkürt (szerzői nevén Eustach kürt) is bedugul, nem tudja a légtartalmat biztosítani a középfülben. Az itt kialakuló vákuum a testnedvek beáramlását eredményezi a középfülbe. A dobüregben a levegő helyett sűrű kocsonyás massza képződik, ami nyilván rosszul vezeti a hangokat, és ennek következménye a halláscsökkenés és az ehhez kapcsolódó beszédmegértési és magatartási zavar. Több évtizedes klinikai tapasztalat bizonyítja, hogy a betegség elhúzódásáért az orrmelléküregben megbújó kórokozók felelősek, melyek a nyálkahártya izgatása révén állandó váladék termelésre ösztönzik a felső- és alsó légutakat. Mindennapos gyermek fül-orr-gégészeti gyakorlatunk bebizonyította, hogy ezen kórkép kapcsán a kórokozók eltávolítása szívótechnikával sokkal eredményesebb, mint a kórokozók elpusztítása.

Ez a Miriszlai professzor vezette orvosi iskola legfontosabb megállapítása, valamint az is, hogy az orrváladék otthoni „leszívása” is segít a baktériumok számának csökkentésében, de azt is tudjuk, hogy a gócbetegséget nem szünteti meg, ez igazi szakorvosi, gyermek fül-orr-gégészeti feladat.

A beteg gyermekek immunitása a megerősödött kórokozókkal szemben mindig relatíve gyengébb a szükségesnél, tehát erősíteni kell – elsősorban egészséges táplálkozással, de ha ez nem elég, akkor természetes alapanyagú vitaminokkal.

A szűnni nem akaró nátha és köhögés kórképe az óvodáskorú, illetve bölcsődés gyermekek egyre gyakoribb betegsége, tehát elsősorban pontos diagnózist és egyszerű, de következetes és hatékony kezelést igényel – szerencsés esetben műtét és antibiotikum nélkül.

Dr. Somi Ildikó

gyermek fül-orr-gége szakorvos