Milyen ülést válasszunk a bébihordozó után?
2013 július 31. | Szerző: dorothylevele@gmail.com
Ha már eldőlt, hogy a hordozót 9-18 kg-os kategóriájú ülés fogja váltani, még mindig van néhány olyan kérdés, amit el kell dönteni a vásárlás előtt. Ha az autóban van ISOfix rögzítési lehetőség, érdemes ISOfix rendszerű ülést választani. Ezeket általában az autó biztonsági övével is be lehet kötni, így nem gond, ha a másik, ISOfix csatlakozás nélküli autóba kell áttenni.
Merre nézzen az ülés? Lehetőleg menetiránynak háttal. Ez a legbiztonságosabb módja a gyermekek utaztatásának. Van már lehetőség arra, hogy olyan ülést válasszunk, amit mindkét irányba be lehet kötni, így ha a gyermeknek érdekesebb a világ előre nézve, meg lehet fordítani az ülést.
Nézzük meg, hogyan kell bekötni az ülést. Legyen érthető, egyszerű, és mindenekelőtt biztonságos. A legjobb, ha nem csak az ülést hátsó részén, hanem az ülés előtt halad ez a biztonsági öv, így az egész vázat biztosan tartja.
Legyen egyszerűen kezelhető, könnyen dönthető, ne kelljen hatalmas erőt kifejteni, vagy úgy kitalálni egy-egy egyszerű funkció működését, mintha ördöglakat lenne. Figyeljünk az apró extrákra, mint például a mágneses övrögzítő, hogy a gyerkőc könnyen tudjon beszállni, vagy az emelhető fejvédőre, ami hosszabb ideig tartó használatot tesz lehetővé.
Utolsónak említjük, de természetesen első és legfontosabb a biztonság. Nézzük meg a teszteket, ellenőrizzük az oldalvédelmet, a fejvédőt, az öveket, az anyagok minőségét, az övcsatokat. Kérjük a szaküzletben az eladó segítségét, tanuljuk meg helyesen bekötni az ülést, és kérjünk segítséget akkor is, ha később merülnek fel újabb kérdések. Mert a gyermekünk biztonsága az első.
Ödi szállodába megy! – 1. rész
2012 augusztus 24. | Szerző: dorothylevele@gmail.com
Hello, Ödi vagyok a rossz kisfiú! 🙂 Ha hiszed, ha nem, rengeteg sztorim van a szállodai nyaralásommal kapcsolatban. Anyuci sokszor azt mondja, hogy neki egyáltalán nem pihenés, ha elmegyünk hosszú hétvégére, mert minden másodpercben engem kell figyelni, és ő egyáltalán nem tud kikapcsolódni. Pedig szerintem nagyon kalandos egy ilyen hosszú hétvége!
Legutóbb már az odaút is izgalmasra sikeredett. Apa úgy megtömte a csomagtartót, hogy hátrafelé már egyáltalán nem lehetett kilátni. Anya szólt is neki ezért. Apa azt felelte, hogy ne foglalkozzon vele, mert úgyis előre megyünk, így elég, ha arra lát. Anyát számlátomást ez a válasz nem nyugtatta meg, de nem akart rögtön balhézni. De amikor elénk hajtott egy lovas kocsi az úton, és apa úgy beletaposott a fékbe, hogy csikorogtak a kerekek, az nagyon izgi volt! Én jól be voltam csatolva, így megúsztam az újabb találkozást a DVD monitorral, amiről az előző bejegyzésben olvashatsz. Viszont nagyon közelről találkoztam egy csomó dologgal.
A fülem mellett száguldott el egy tollas ütő, meg a homokozó vödröm és a fejemre hullott néhány strandpapucs. A legviccesebb az volt, amikor rám dőlt egy komplett tálca süti, amit a nagyi erőltetett ránk azzal a dumával, hogy milyen jól fog jönni az úton. Hát erre senki nem gondolt, hogy így fog jönni az úton. Kb. negyvennel landolt az ölemben. Amúgy tök fincsi volt, és az idejét sem tudom, hogy mikor ehettem legálisan csokit a könyökhajlatomból.
Azért anya agyában itt elcsattant valami, amit szó szerint nem írok le, mert akkor hosszú hetekig nem nézhetnék mesét! Amikor lecsitultak a kedélyek, anyuci kitalálta, hogy popsitörlővel letörölgeti rólam a sütidarabokat. Na, találjátok ki, hol volt a pelenkázótáska? Nyertetek! A csomagtartóban, legalul. Szegény apa ezért is kapott. Amikor letisztogattak, minden a helyére került, és mehettünk tovább a szálloda felé. A bazinagy kapkodásban anyáék elfelejtették hátradönteni az ülésemet, ezért mire megérkeztünk, nagyon el volt zsibbadva a nyakam, mert elaludtam az ülésben. Kicsit pityeregtem ettől, de örültem, hogy megérkeztünk erre a csudiklassz helyre. Már a parkolóból látszott egy szupcsi játszótér és egy medence. Sajna nem sokáig élvezhettem a bámészkodást, mert anyu észrevette, hogy egy kis csoki maradt az ülésemben a sütiről és az kellemesen szétkenődött a hátsó felemen. Apával egyöntetűen állították, hogy ez egész máshogy néz ki, mint ami. Így ezzel a kellemetlen tudattal kellett betoppannom a szállodában. A következő bejegyzésben elmesélem, hogy mik történtek velem ebben a szuper szállodában!
Ödi utazik
2012 július 30. | Szerző: dorothylevele@gmail.com
Hát ez elég rég volt, tán két vagy három éves lehettem, de emlékeimben olyan, mintha tegnap lett volna. Tudnod kell rólam, hogy imádok utazni, főleg kocsival, mert az bazijó, kivéve, hogy beszíjaznak az ülésbe, mint egy elmebeteget. A fotelkám egész kényelmes, de ott van az az öv. Hát, azt nagyon utálom!
Anyuci, amikor bekapcsol, az egyik kezével mindig hátratol, majd a másik kezével a lábam közt lógó madzagot meghúzza és úgy beszorít az ülésbe, hogy teljesen beletapadok, mint Gagarin bácsi a kilövés pillanatában. Őt egyszer láttam a tévében, jól oda volt passzírozva a székéhez. Mondjuk azt nem igazán értem, hogy hová tűntek a színek Gagarin bácsi adása alatt a tévéből?! Biztos elvesztek, mert annyira régen volt.
Szóval az övet utálom, de apa szerint muszáj, nehogy kirepüljek az ülésemből, ha fékez. Lehet benne valami, hogy kell az az öv, mert a múltkor megpróbáltam kiszabadulni, mert nehogy már csak a Merlini bácsinak sikerüljön, nekem meg nem. Addig-addig feszültem és próbálkoztam, míg sikerült. Irtó büszke voltam magamra. Előre is szóltam Anyának, hogy nézze meg milyen ügyes vagyok! De Anycinak egyáltalán nem tetszett a mutatványom. Tök igazságtalan, mert amikor a tévében szabadulni kell egy bácsinak, akkor őt megtapsolják, engem meg leszúrnak ezért.
Oké, gondoltam. Majd legközelebb nem jelentem be a mutatványt, ha nektek ez kell. Mondjuk hamar rájöttem, hogy mire volt ez a nagy patália a múltkor, mert amikor elégedett arccal ücsörögtem székemben az egyik szabadulás után, Apám fékezett egy csikorgósat. Aztán meg üvöltött is, ami után Anyci azt mondta neki, hogy a gyerek előtt moderáld magad. Nem értem, miért mondta Anyci, tök mókásakat mondott Apa, amit meg is jegyeztem. Jó lesz majd az óvodában, amikor autósat játszunk! De Apám újra rázendített, csak most már ezt nekem mondta, amikor észlelte, hogy kirepültem ülésemből és a két ülés között kuporgok.
Bevallom, jó nagyot estem! Annak azért örültem, hogy nem tettem tönkre a fejemmel a fejtámlára akasztott DVD-lejátszót, mert akkor biztos, még jobban leszidtak volna. Amúgy a DVD lejátszó bazikemény! Tanúsíthatom. És amikor röptében találkoztam vele, nagyon is fájt. De nem sírtam, mert azt hittem, így nem veszik észre, hogy kizuhantam. Jól is jött amúgy, hogy apa ordított velem, mert így már jogosan sírhattam.
Az incidens óta elviselem az övet, de azért még mindig utálom! Most mennem kell, mert Anya tejbegrízt csinál és én azt nagyon szeretem.
Sok-sok gyerkőc van veszélyben az ősszel!
2013 október 13. | Szerző: dorothylevele@gmail.com
Az őszi autózás nagyon veszélyes üzem. Az út és látási viszonyok megváltozásán túl, ősszel a gyerekekre külön veszélyek is leselkednek. Arra hívnám fel a figyelmedet, ami elsősorban a szülők tájékozatlansága miatt következik be. Sajnos sokan figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy az őszi öltözet vastagabb, és elmulasztják a gyerekülés biztonsági övét hozzáigazítani a ruhától nagyobb méretű duzzadt gyerekhez.
DE MIÉRT IS OLYAN NAGY BAJ EZ?
Légy körültekintő, mi tudjuk, hogy a rohanó életmódban elég nehéz még erre is odafigyelni, de itt a gyerek testi épsége a tét. Még ha macerás is, akár egy héten belül is igazítsd meg többször a biztonsági övet!
Mivel tudom, hogy a gyerkőc számára nyújtott biztonság a legfontosabb számodra, nem szeretném, ha ezen spórolnál. Ezért most ajándékba adunk Neked egy 10% kedvezményre jogosító kupon, melyet gyerekülések és kiegészítőik megvásárlására válthatsz be boltunkban és webáruházunkban, melyet ide kattintva érhetsz el!
Köszönöm, hogy időt szakítottál a levél olvasására, és példamutatóan, jól kötöd be gyerekedet/gyermekeidet a babaülésbe.
Balesetmentes, gyönyörű, őszi utazásokat kívánok!