Bobo esete – avagy ne hagyjuk el a gyerkőc kedvenc alvókáját!
2013 augusztus 23. | Szerző: dorothylevele@gmail.com
Minden gyerkőcnek meg van az elválaszthatatlan barátja. Ádi fiamnak egy pöttyös, bébi dalmata kutyusra esett a választása! Mert a gyerkőc választ! Ki tudja milyen okból és ki tudja mikor. Van olyan gyermek, aki az első kis mini plüssét, van, aki egy párnát, sőt nem ritkán egy rongydarabot választ magának elválaszthatatlan társnak! Ádi fiam ezt a szerintem aránytalanul nagyfejű, picit bárgyú tekintetű kölyökdalmatát zárta a szívébe. Vittük mindenfelé. Nélküle nem kezdődött alvás és ha látótávolságon kívül volt, az ébredés is nyűgös volt! Sok helyen megfordult velünk és hát egyszer-kétszer el is hagytuk!
Bobo legemlékezetesebb kalandja, amikor a Németországban élő rokonoknál maradt. Ők villámgyorsan feladták csomagküldővel, de valami elírás miatt nem találtak meg a postások minket. Bobo a dobozban ismét Stuttgart mellett találta magát. Majd egy-két nap múlva újból nekirugaszkodott a nagy utazásnak, újabb 900 kilométer autón-repülőn – a csuda tudja, hogy min – és Bobo megérkezett Ádihoz, aki már nagyon várta. A Bobo nélküli napok nagyon hosszúnak tűntek nekünk, nyilván Ádinak még nehezebb volt kis barátjának hiánya. A délutáni és esti mesék arról szóltak, hogy Bobo épp merre járhat. Amikor előkerült, nagy volt az öröm és azután fokozottan figyeltük a hazautaknál, hogy velünk utazik-e.
Nehéz dolgunk lett volna, ha Bobo végleg eltűnik, mert az ismerősök, barátok és vásárlóink elmondása szerint, szinte lehetetlen a kis kedvencet pótolni. Ezért szoktam javasolni, ha látszik ki lesz a kis kedvenc a plüssarzenálból, akkor érdemes legalább még egyet beszerezni belőle. De barátunknál még ez sem jött be teljesen, mert amikor elveszett a kedvenc maci, elmondása szerint 4,5 órát kereste a környéken, és elővette a szekrényből az ugyanolyan, ámbár csillogóbb változatot. gondolván, hogy mekkora ötlet volt, hogy egyből kettőt vettek karácsonyra, a gyermek közölte, „Ez nem Ő!” Ezért érdemes párhuzamosan koptatni a plüss barátokat (maci, kutyus, macska stb.), hogy ha nagy a baj, ne derüljön ki a turpisság!
Plüss figuraválasztásnál nagyon ügyeljetek, hogy rávarrt gomb vagy egyéb lerágcsálható alkatrész ne legyen!
A hosszú szőr könnyen allergizálhat, mert nehezen tisztítható, de a rövid szőrű változatok sem a legmegfelelőbbek, mert torokba kerüléskor öklendezést válthatnak ki. Javasoljuk, hogy a plüss és frottír figurákat részesítsétek előnyben!
A lekerekített formák szerencsésebb választás, mert kevésbé balesetveszélyesek és sokkal bababarátabbak!
Készüljünk a nyaralásra babával!
2013 július 10. | Szerző: dorothylevele@gmail.com
Ha gyerkőccel nyaralni indulunk, akkor már jó előre fel kell készülnünk. Gondolni kell a szálláslehetőségekre, az utazás fáradalmaira, a higiéniára és természetesen az étkezési lehetőségekre. A nyaralás előtt legalább egy héttel üljünk le, és kezdjünk el listát írni azokról a dolgokról, amiket be kell csomagolnunk, és el kell intéznünk. A lista mindig legyen szem előtt, és amint készen vagyunk valamivel, pipáljuk ki, így tudjuk, hol tartunk.
Mit csomagoljunk be?
Ruhát mindenképpen! Legyen minden napra egy garnitúra ruhája a gyereknek, és még készüljünk plusz három szettel a biztonság kedvéért. Legyen benne pizsama és melegebb ruha is, és ne maradjon ki a kalap, és persze a cipők sem.
Tisztasági felszerelést! Készítsünk össze mindent a pelenkázáshoz: pelenkát, törlőkendőt, popsikrémet, hintőport, szemetesszákot a használt pelenkáknak. Ne felejtsük el összekészíteni a baba saját fürdetőjét, samponját, hajkeféjét, törölközőjét, fogkeféjét sem. Nem baj, ha fertőtlenítő gél is van a csomagunkban, jól jöhet az utazás során.
Ennivalót, ha szükséges. A nyaralás típusától függ, hogy mennyire érdemes étellel is felkészülni. Akinek erre is gondolnia kell, azoknak ajánljuk, hogy ha tápszeres a baba, akkor vigyünk magunkkal belőle, nehogy a helyszínen ne lehessen ilyet kapni. Azokban az országokba, ahol nem iható a víz, mindenképpen készüljünk babavízzel is.
Játékokról se feledkezzünk meg! Ha szeretnénk egy nyugodt nyaralást, akkor gondoskodjunk arról, hogy a csemete kedvenc játéka ne maradjon ki a csomagból. Ezen kívül még csomagoljunk be olyan játékokat, amik hosszabban lekötik a gyerkőcöt (homokozó-, fürdő- és autós játékok). Persze könyvről se feledkezzünk meg, jó szolgálatot tehet a kocsiban és este a meséléskor is.
Fontos, hogy legyen megfelelő gyógyszer nálunk! Jobb felkészülni, mint megijedni, ezért legyen nálunk napégés és rovarcsípés elleni krém, láz- és fájdalomcsillapító, és hasmenés elleni szer is. Utazás előtt pár hónappal váltsuk ki az ingyenes európai betegbiztosítási kártyát a családnak, és ne hagyjuk otthon az iratainkat sem. Nézzünk utána, hogy utazáskor a babának milyen iratokra van szüksége pontosan.
A babakocsi ne maradjon otthon! Még sokszor furán néznek az emberek azokra az anyukákra, akik babakocsiban tolnak 3 éves gyerekeket, de nyaraláskor sokkal könnyebb úgy kirándulni, ha a kocsi kéznél van. Bele lehet ültetni, ha a gyerkőc megunta a sétálást, vagy egyszerűen elfáradt. Ilyen esetekben nagyon jól jöhet egy könnyű, esernyőre csukható sport babakocsi, ami alig foglal el helyet a csomagtartóban.
Védelmet a nap ellen! Keressük elő a kiskalapot, legyen kifejezetten gyerekek számára készített magas faktorszámú naptejük, és egy UV szűrős napszemüveg is nagyon jól jöhet a nyaralás alatt.
Mivel utazunk?
Ha autóval: érdemes felkészülnünk a hosszabb útra elegendő folyadékkal, esetleg étellel. Helyezzünk fel napellenzőt az ablakra, hogy ne zavarja a gyerkőcöt a napsütés. Amennyiben ketten utazunk a babával, vásároljunk olyan babatükröt, amivel látjuk a babát. Gondoskodjunk játékokról is, amik hosszabb időre lekötik a figyelmét. Főként kisbabák esetében óránként érdemes megállni, kivenni a babát a gyerekülésből, és megmozgatni magunkat.
Ha repülővel: Indulás előtt hívjuk fel a légitársaságot, és egyeztessük, hogy mit kell vinnünk, esetleg kell-e gyerekülés, babavíz, milyen lehetőségek vannak az etetésre. Legyen nálunk egy itatópohár, mert a fül bedugulását fel- és a leszálláskor ivással el lehet kerülni. Játékról és esetleg könyvről gondoskodjunk, sőt a babakocsit is magunkkal tudjuk vinni, de ezt is érdemes előre megbeszélnünk a légitársasággal.
Tischler János
Mini-Manó Babacentrum megálmodója
A cikk megjelent a Bébik, kicsik és nagyok magazin júniusi számában!
Séta az esőben
2012 szeptember 25. | Szerző: dorothylevele@gmail.com
A meleg nyár után sokan alig várjuk, hogy kellemesebbre forduljon az idő. Ha babázol, neked és gyermekednek is jobban esnek majd a séták az enyhe időben, azonban arra mindig fel kell készülnöd, hogy bármikor jöhet egy eső. Ettől nem kell megijedni, egyszerűen csak arra kell figyelni, hogy a babakocsis sétához mindig megfelelő legyen a felszerelés.
Az esővédő legyen mindig nálad!
Ez a tartozék igazán kicsire hajtogatható, így nem foglal túl nagy helyet, nem nehéz, a kosárban bőven elfér, és nem zavar semmiben. Viszont ha nincs nálad, egy hirtelen eső igen kellemetlen lehet.
A baba nem fog megfulladni
Az esővédőket úgy találták ki, hogy a babakocsira téve bőven legyen hely ahhoz, hogy a babád kapjon levegőt, és alulról is folyamatosan beáramlik a friss levegő, ezért emiatt nem kell aggódnod.
Ha nagyon fúj a szél
Ha nagy szélben kell elindulnod, nagyon praktikus az áthajtható kar vagy a megfordítható ülés. Az áthajtható karral mindig egyszerűen megoldhatod, hogy a babakocsi ne legyen széllel szemben. A megordítható ülést nagy szélben úgy tedd a vázra, hogy a babád veled szemben legyen. Így ha menet közben nem is tudod megfordítani, tologatás közben a saját testeddel nagyon sokat felfogsz a szélből.
Mit csinálj, ha haza értetek?
Először is vedd le a babakocsiról az esővédőt, és szétnyitva szárítsd meg. Ne használj hajszárítót, ne tedd fűtőtest közelébe, mert sérülhet. Elég lesz 20 perc, és összehajtogathatod. A téli hidegben is fontos, hogy 20 percig ne hajtsd össze, mert a hideg, merev anyag eltörhet.
Amíg szárad az esővédő, töröld szárazra a babakocsi vázát, hogy megóvd, és hagyd kinyitva, hogy ha esetleg a huzat is vizes lett, megszáradhasson. A babakocsit csak teljesen száraz állapotban csukd össze. Ha nem csapágyasak a kerekek, szilikonnal fújd be a tengelyeket, így hosszabb ideig megtarthatod az eredeti állapotában.
A rosszabb idő ne legyen gond, csak szánj 10 percet séta után arra, hogy minden felszereléseteket megfelelően kezeld, és mindig legyen nálad az esővédő, így biztos, hogy a sétát mindig megússzátok szárazon.
Védekezz az eső ellen praktikus termékeinkkel ide kattintva!
Ödi szállodába megy – 2. rész.
2012 szeptember 2. | Szerző: dorothylevele@gmail.com
Szépen fent a tizediken kaptunk szobát! Nem tudom, hogy a tíz az mennyi, de biztos sok, mert anyáék nem örültek neki. Én igen, mert akkor biztos, hogy annyira magasan van, hogy tuti lesz lift, amit én nagyon imádok! Így is lett! Lifttel mentünk fel a szobáig. Amikor benyitottunk, Anyuci ledobta a kezéből a két táskát és felkiáltott, hogy: „Végre itt!”, de nem sokáig tartott a lelkesedése. Apa sokszor lement a kocsihoz, és cipelte fel a holmijainkat, amivel egyszer csak megtelt a szoba. Majd mire elrámoltunk, kiderült, hogy nincs annyi szabad hely, ahová kinyithatnánk az utazóágyamat. Apa intézkedett, költöztünk. Feljebb mentünk két emelettel.
Az tudom, hogy mennyi, így nemsokára tényleg indulhatott a holiday, amin kalandok sorát éltem meg ebben a szuper, nagy szállodában. A legtutibb az volt, amikor egy bácsi kimentett a medencéből. Pedig én csak rekordot akartam dönteni a víz alatti lélegzésből. Igaz, hogy csak 5-ig tudok számolni, de azt egy csomószor. Amikor már jó sokszor számoltam el ötig, azt vettem észre, hogy egy nagy, szőrös bácsi rémült tekintettel föltép a medence aljáról. Majd megkérdezte tőlem, hogy „Jól vagy kisöreg?”. Én nem tudtam hová tenni a kérdést és kikerekedett szemmel azt válaszoltam, hogy „Elrontottad a világrekordomat”! Az öreg, ijedt tekintete ostobára váltott, majd visszarakott a vízbe és annyit mondott, hogy „Bocs”.
De volt más is. Az étteremben vacsiztunk, amikor az etetőszékbe ücsörögtem, amit úgy raktak az asztalhoz, hogy a lábammal pont elértem az asztal lábát. Amíg a csigalassúságú pincérek kihozták a kaját, tök jól tudtam hintázni úgy, hogy minden alkalommal elrugaszkodtam az asztaltól. Anya többször rámszólt, hogy “Ne csináld Ödi”, és én be is fejeztem. De aztán elfelejtettem, hogy mit mondott, és egy jó nagy elrugaszkodással már billentem is hátrafelé. Most azt hiszed, hogy az jön, hogy hátraestem. Hát nem, mert végig fogtam a terítőt! A jelenet minden részlete meg van kockáról kockára. Anya, apa ugrik, villák, kanalak a földön, asztalon felborult üdítősüvegek, de a legviccesebb mégis az volt, ahogy a paradicsomleves folyt végig apa nadrágján. Én azt vártam, hogy most jön, hogy üvölteni fognak velem. De anya kikapott az etetőszékből, magához ölelt és csak szorított és szorított. Majd maga elé emelt és a szemembe nézett. És azt mondta, hogy „Ilyet soha, de soha, de soha nem csinálj!” Azt hittem, hogy megúsztam ennyivel, de aztán hozzátette, hogy „Ezért még vacsora után számolunk!”. Sajnos örökre el kellett búcsúznom a jó kis, hintázós etetőszéktől, mert a pincérbácsi hozott egy másikat, amibe úgy beszíjazta, ahogy az autósülésbe szoktak, pedig azt nagyon utálom.
Ezzel a székkel más kalandom volt néhány nap múlva. Te szórtál már borsot a szemedbe? Ha nem, örülj neki, ha igen, akkor tudod, hogy miről beszélek. Pasiként nehezen vallom be, de üvöltöttem, mert rohadtul csípett. Itt a történet leegyszerűsítve annyi, hogy egy óvatlan pillanatban megkaparintottam a borsszórót és űrhajósat játszottam vele. Marha jól néz ki, ahogy űrrakétaként apró lyukakon jön ki a bors, olyan mintha füst lenne. A gond akkor kezdődött, amikor az űrhajó elhagyta az orrom magasságát és pályára állt. Na akkor érkezett nagyobb mennyiségű bors a szemembe. Amit utána természetesen még jól bele is dörzsöltem. Azért gondolom, hogy nagyon hangos voltam, mert mire már foltokban láttam, nagyon sok aggódó tekintet szegeződött rám. És még másnap is kérdezgették idegen emberek anyucitól, hogy „Jobban van már a gyerek?”.
Hű, hogy elszállt az idő, pedig még tök sok minden történt velem, de most mennem kell csicsikázni, megígérem, hogy hamarosan megírom a többi kalandomat is.
Ödi szállodába megy! – 1. rész
2012 augusztus 24. | Szerző: dorothylevele@gmail.com
Hello, Ödi vagyok a rossz kisfiú! 🙂 Ha hiszed, ha nem, rengeteg sztorim van a szállodai nyaralásommal kapcsolatban. Anyuci sokszor azt mondja, hogy neki egyáltalán nem pihenés, ha elmegyünk hosszú hétvégére, mert minden másodpercben engem kell figyelni, és ő egyáltalán nem tud kikapcsolódni. Pedig szerintem nagyon kalandos egy ilyen hosszú hétvége!
Legutóbb már az odaút is izgalmasra sikeredett. Apa úgy megtömte a csomagtartót, hogy hátrafelé már egyáltalán nem lehetett kilátni. Anya szólt is neki ezért. Apa azt felelte, hogy ne foglalkozzon vele, mert úgyis előre megyünk, így elég, ha arra lát. Anyát számlátomást ez a válasz nem nyugtatta meg, de nem akart rögtön balhézni. De amikor elénk hajtott egy lovas kocsi az úton, és apa úgy beletaposott a fékbe, hogy csikorogtak a kerekek, az nagyon izgi volt! Én jól be voltam csatolva, így megúsztam az újabb találkozást a DVD monitorral, amiről az előző bejegyzésben olvashatsz. Viszont nagyon közelről találkoztam egy csomó dologgal.
A fülem mellett száguldott el egy tollas ütő, meg a homokozó vödröm és a fejemre hullott néhány strandpapucs. A legviccesebb az volt, amikor rám dőlt egy komplett tálca süti, amit a nagyi erőltetett ránk azzal a dumával, hogy milyen jól fog jönni az úton. Hát erre senki nem gondolt, hogy így fog jönni az úton. Kb. negyvennel landolt az ölemben. Amúgy tök fincsi volt, és az idejét sem tudom, hogy mikor ehettem legálisan csokit a könyökhajlatomból.
Azért anya agyában itt elcsattant valami, amit szó szerint nem írok le, mert akkor hosszú hetekig nem nézhetnék mesét! Amikor lecsitultak a kedélyek, anyuci kitalálta, hogy popsitörlővel letörölgeti rólam a sütidarabokat. Na, találjátok ki, hol volt a pelenkázótáska? Nyertetek! A csomagtartóban, legalul. Szegény apa ezért is kapott. Amikor letisztogattak, minden a helyére került, és mehettünk tovább a szálloda felé. A bazinagy kapkodásban anyáék elfelejtették hátradönteni az ülésemet, ezért mire megérkeztünk, nagyon el volt zsibbadva a nyakam, mert elaludtam az ülésben. Kicsit pityeregtem ettől, de örültem, hogy megérkeztünk erre a csudiklassz helyre. Már a parkolóból látszott egy szupcsi játszótér és egy medence. Sajna nem sokáig élvezhettem a bámészkodást, mert anyu észrevette, hogy egy kis csoki maradt az ülésemben a sütiről és az kellemesen szétkenődött a hátsó felemen. Apával egyöntetűen állították, hogy ez egész máshogy néz ki, mint ami. Így ezzel a kellemetlen tudattal kellett betoppannom a szállodában. A következő bejegyzésben elmesélem, hogy mik történtek velem ebben a szuper szállodában!
Nyaralási problémák! Lehetnek?
2012 augusztus 19. | Szerző: dorothylevele@gmail.com
Múlt héten nyaralni voltunk. Igyekeztem kikapcsolódni, de azért végig ott bujkált bennem a bababoltos. Láttam sok mindent, ami egy repülős nyaralás során megkeseríti a szülők életét. Sőt közelebbről is megismerkedtünk olyan nyaralókkal, akik először utaznak pici gyerekkel. Hát ők úgy gondolták, hogy ha legközelebb jönnének, egy csomó mindent másképp csinálnának. Ők a saját kárukon tanultak.
Te miért ne tanulhatnál az övékén?
Íme a történet egy része, avagy a kölcsön babakocsi tipikus esete:
Sokan repülőút előtt vesznek új kis babakocsit, amit a nyaralásra szánnak, és vannak olyanok, akik kapnak egyet kölcsön a nyaralásra. Az első esettel csak érintőlegesen foglalkozom, a fő témánk most a kölcsön babakocsi. A friss vásárlás hátrányát a repülő beszállóajtajánál tapasztaltam meg, amikor egy kupac ember: reptéri alkalmazottak, stewardessek csapata próbált összecsukni egy esernyő babakocsit, ami szemlátomást néhány napos lehetett. Mivel láttam, hogy hamarosan kárt tesznek a szerkezetben – mint egy mentős vagy egy rendőr – szolgálatba helyeztem magam, amit igen nagy örömmel vettek. Néztek nagyot, hogy honnan vágom ezt a kérdést, amikor a család többi tagja nem is volt a közelemben. De térjünk rá a fő sztorira.
Az apartmanházban megismerkedtünk egy kedves párral, akik egy nem egész 2 éves gyerkőccel, és egy kölcsön babakocsival érkeztek. Hát, az a helyzet, hogy szívtak vele rendesen. Otthon ki se próbálták, elég volt az, hogy a szomszédnak megfelelt, akkor nekik is jó lesz. Használat során kiderült, hogy milyen jól jönne egy naptető vagy napernyő, szuper lenne, ha jobban dönthető lenne a háttámla, és mennyivel kényelmesebb lenne, ha a nem túl magas gyerkőc feje nem érne túl a háttámlán, és igazán jót tudna aludni a gyerkőc a babakocsiban.
Mivel közelebbi barátságba kerültünk, kiderült, hogy többször megfordultak az üzletben, sőt megkapták a nyaralási tippek hírlevelet is, de mivel hirtelen döntés volt az utazás, ezért nem foglalkoztak vele. De nézzük, milyen bosszúságot okoztak ezek a hiányosságok. A napernyő hiánya miatta folyamatosan takargatták a babát, hogy nehogy megégjen. A hosszabb tengerparti sétákat mellőzni kellett, mert Lelle baba (Lelle, a kislány a neve) nem tudott komfortosan aludni a babakocsiban, sőt három nap elteltével kérdeztem rá, hogy szándékosan tolják-e lefékezett bolygókerékkel a babakocsit, mire visszakérdeztek, hogy „Jé, tényleg, ki lehet engedni?”. Apuci és anyuci elmondása szerint a nyaralás végén több tengerparti sétán, shoppingolós kikapcsolódáson és egyéb apartmanházon túli programot iktathattak volna be, ha saját babakocsit hoznak.
Levente és Timi esetéből a következő tanulságok vonhatóak le:
Ha kölcsön babakocsival próbálnál nyaralni, akkor előtte 1-2 hétig szoktasd hozzá a gyerkőcöt, hogy kiderüljön, ha valamire nem alkalmas.
Tengerpartra sose indulj el napernyő nélkül! Ugyan lehetett volna bérelni 16 euro/hétért, de könnyen ki lehet számolni, hogy ennyiért vásárolhattak volna itthon egyet.
Ezzel ugyan őnekik szerencséjük volt, de ha autót bérelsz, a babakocsi mindenképpen férjen bele a kocsi csomagtartójába akár úgyis, ha más is van benne.
Ha nem garantáltan napsütéses helyre mész, vagy reális esély van szúnyogokra, akkor az esővédőt, szúnyoghálót ki ne feledd a csomagból.
Ha nektek is van személyes tapasztalatotok vagy jótanácsotok a most nyaralni induló babásoknak, akkor szóljatok hozzá bátran a bejegyzéshez! A következő bejegyzések egyikében a kölcsönzős autókhoz kapható kölcsönautósülések világába kalauzollak el.
Ödi utazik
2012 július 30. | Szerző: dorothylevele@gmail.com
Hát ez elég rég volt, tán két vagy három éves lehettem, de emlékeimben olyan, mintha tegnap lett volna. Tudnod kell rólam, hogy imádok utazni, főleg kocsival, mert az bazijó, kivéve, hogy beszíjaznak az ülésbe, mint egy elmebeteget. A fotelkám egész kényelmes, de ott van az az öv. Hát, azt nagyon utálom!
Anyuci, amikor bekapcsol, az egyik kezével mindig hátratol, majd a másik kezével a lábam közt lógó madzagot meghúzza és úgy beszorít az ülésbe, hogy teljesen beletapadok, mint Gagarin bácsi a kilövés pillanatában. Őt egyszer láttam a tévében, jól oda volt passzírozva a székéhez. Mondjuk azt nem igazán értem, hogy hová tűntek a színek Gagarin bácsi adása alatt a tévéből?! Biztos elvesztek, mert annyira régen volt.
Szóval az övet utálom, de apa szerint muszáj, nehogy kirepüljek az ülésemből, ha fékez. Lehet benne valami, hogy kell az az öv, mert a múltkor megpróbáltam kiszabadulni, mert nehogy már csak a Merlini bácsinak sikerüljön, nekem meg nem. Addig-addig feszültem és próbálkoztam, míg sikerült. Irtó büszke voltam magamra. Előre is szóltam Anyának, hogy nézze meg milyen ügyes vagyok! De Anycinak egyáltalán nem tetszett a mutatványom. Tök igazságtalan, mert amikor a tévében szabadulni kell egy bácsinak, akkor őt megtapsolják, engem meg leszúrnak ezért.
Oké, gondoltam. Majd legközelebb nem jelentem be a mutatványt, ha nektek ez kell. Mondjuk hamar rájöttem, hogy mire volt ez a nagy patália a múltkor, mert amikor elégedett arccal ücsörögtem székemben az egyik szabadulás után, Apám fékezett egy csikorgósat. Aztán meg üvöltött is, ami után Anyci azt mondta neki, hogy a gyerek előtt moderáld magad. Nem értem, miért mondta Anyci, tök mókásakat mondott Apa, amit meg is jegyeztem. Jó lesz majd az óvodában, amikor autósat játszunk! De Apám újra rázendített, csak most már ezt nekem mondta, amikor észlelte, hogy kirepültem ülésemből és a két ülés között kuporgok.
Bevallom, jó nagyot estem! Annak azért örültem, hogy nem tettem tönkre a fejemmel a fejtámlára akasztott DVD-lejátszót, mert akkor biztos, még jobban leszidtak volna. Amúgy a DVD lejátszó bazikemény! Tanúsíthatom. És amikor röptében találkoztam vele, nagyon is fájt. De nem sírtam, mert azt hittem, így nem veszik észre, hogy kizuhantam. Jól is jött amúgy, hogy apa ordított velem, mert így már jogosan sírhattam.
Az incidens óta elviselem az övet, de azért még mindig utálom! Most mennem kell, mert Anya tejbegrízt csinál és én azt nagyon szeretem.
Ödön, vagyis Ödi bemutatkozik
2012 július 30. | Szerző: dorothylevele@gmail.com
Ödön a becsületes nevem, de a szüleim és a barátaim csak Ödinek hívnak. Fő foglalatosságom ellenkezni anyukámmal, és felforgatni magam körül mindent. Azt mondják rólam, hogy abszolút túlélő típus vagyok. Akár napi 3-4x is tudok életveszélyes helyzetbe keveredni, de mindig megúszom, mint az a bizonyos 007-es ügynök. Nagyon szeretem feszegetni a határokat, mind szüleim és felvigyázóim türelmében, mind testi épségem tekintetében.
Szerintem hasonlítok az átlag gyerkőcökre, csak nálam sokkal sűrűbben jelentkeznek a bajok. A Bébiguru Blogban sokat fogsz rólam olvasni, mit is műveltem addig, amíg elértem a kisiskoláskort.
Sok-sok gyerkőc van veszélyben az ősszel!
2013 október 13. | Szerző: dorothylevele@gmail.com
Az őszi autózás nagyon veszélyes üzem. Az út és látási viszonyok megváltozásán túl, ősszel a gyerekekre külön veszélyek is leselkednek. Arra hívnám fel a figyelmedet, ami elsősorban a szülők tájékozatlansága miatt következik be. Sajnos sokan figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy az őszi öltözet vastagabb, és elmulasztják a gyerekülés biztonsági övét hozzáigazítani a ruhától nagyobb méretű duzzadt gyerekhez.
DE MIÉRT IS OLYAN NAGY BAJ EZ?
Légy körültekintő, mi tudjuk, hogy a rohanó életmódban elég nehéz még erre is odafigyelni, de itt a gyerek testi épsége a tét. Még ha macerás is, akár egy héten belül is igazítsd meg többször a biztonsági övet!
Mivel tudom, hogy a gyerkőc számára nyújtott biztonság a legfontosabb számodra, nem szeretném, ha ezen spórolnál. Ezért most ajándékba adunk Neked egy 10% kedvezményre jogosító kupon, melyet gyerekülések és kiegészítőik megvásárlására válthatsz be boltunkban és webáruházunkban, melyet ide kattintva érhetsz el!
Köszönöm, hogy időt szakítottál a levél olvasására, és példamutatóan, jól kötöd be gyerekedet/gyermekeidet a babaülésbe.
Balesetmentes, gyönyörű, őszi utazásokat kívánok!